Versek

Végre megérkezett ígéretem tárgya :). Most se vagyok hű, de ügyes, ellenben pár éve még rosszabb voltam, ha volt erre lehetőség :D. Nos, íme, a tartalmas pótkórus termése. Csak az értheti igazán, aki ott volt xD.

Unalmas a karének,

Ezért sokan beszélnek;

Röhögcsélnek, rajzolgatnak, 

Mindannyian jót mulatnak.

Kezdődik a padalatt, 

Mindenki maga alatt.

Lassacskán felébrednek, 

Most már nem beszélgetnek.

Eljött a pünkösd napja, 

Mindenki mosolyogja;

Soknak ez a kedvence,

Énekelni kezdene. 

A tanárok nyüstölnek, 

A többiek prüszkölnek.

Szólunk most a seregnek,

"Keljetek fel Istennek!";

Aztán jön a Lengyel László, 

Felvillan a német zászló.

Sír a német, nincsen hídja,

Lengyel László lerombolta;

Sír a magyar, átmenne,

Vámot ki is fizetne,

De a német nem engedi, 

Kedve van most alkudozni.

"Dicsérjétek az Urat!",

Szép dallam, de rossz zagyvag.

Imádkozunk már nagyon,

Ez a kedvenc darabom.
/Vodka: Kóruson/

Nos, saját véleményem: xD Javítottam most rajta pár szót, s sort, dehát, ami s**r, az az. És nincs vége a kínzásnak :D Háhháhááá. Ezt is a kórus ihlette:

Hát a kórus az egy csoda, 
Mindenki csak ámul oda, 
Mit vezényel össze-vissza
kórus előtt két boszorka

örömünkre, naná!

Hurrá!

A fél osztály majd bealszik, 

Két boszorka ordítozik, 

Repkednek a dallamok, 

Lecsúsznak a félhangok, 

Mi vagyunk, bizony!

Tudom.

Ez még semmi, majd utána,

Átkot szórnak kisdiákra:

Hogy merészelt nem eljönni?

Legyen orrán jó nagy ubi!

Mégse! Minyon.

Bizony!
/Vodka: Kórusi boszorkányok/

Hehh, vajon épp kinek a versét vettük, és annak plágiumait? xD Gyönyörű, tudom :). Nos, most valami más.

Voltak nagyon rossz pillanataim. Sőt. Időszakaim. Ezt is ki kellett magamból írni. Ez egy koncert alatt jött, próbál hajazni a... majd kitalálod:

A Halál az itt ül velem szemben,

És nem engedem, hogy most elmenjen,

Mert ki kell nyírnom a szemét nácit,

Az ő véleménye itt többé nem számít!

Az életemnek majd akkor lesz vége,

Ha az én döntésem lesz és nem az Ő mérge,

Amivel megtölt egy csupor mézet, 

Hogy édes legyen a váratlan végzet.

Nekem tetszik így két szó javítása után. Jó... Ebből akár még egy rendes dalt is írhatok... mert igen, már azt is írtam, de az nagyon rossz xD. Majd azt is megírom, ha megtalálom. De annak az első változatai jobbak. Majd meglátod.

Nos, volt már nagyon rossz pillanatom. Nagyon... alvás előtt jöttek rám ilyen pillanatok. Félálomban vannak a legjobb gondolataim, kár hogy nincs mindig erőm felkelni :). És persze időszakomtól függőek ezek a versek. Nos, íme egy kétsoros iromány. Sokat mond.

Szólhatna lassan, kinek szüksége van rám, 

Mert már nem sokáig járatom méretes pofám. 

Amúgy hosszabbra szántam. Mármint folytatni kívántam. Azóta szerencsére nem volt alkalmam :). De meg van a magam ellen irányuló humorom, a méretes csak később került bele :). Nos, ennyi, nem fárasztalak tovább :).

Rossz légy, perverz, és álmodj malacságokat :)

Ha' luego.

Ui.: perverzről jut eszembe: Az erotikus egy szál tollal, a perverz egy egész csirkével ;)