Sokszor hangzik ez el. Régebben főleg azoknál a személyeknél hangoztattam ezt, akik egy finom, 30 perctől fölfelé terjedő intervallumban mutattak be késést. Nekik teljesen mindegy, a késés csak késés, utána úgy is más lesz, megéri várni.
Úgy is sokan hallunk erről, egymás között megejtünk pár szót is. Milyen egyszerű leírni?! Ha jól érzed magad, "repül az idő", észre se veszed, és már rég nem ott kéne lenned... De ha túl szeretnél lenni rajta, egy "életnek tűnő hosszú percek" sokasága vár rád...
A hajnali órákban is megmutatkozott, mennyire relatív is. Képes vagyok napokig tépdelni, cincálni ugyan azt a kérdést. Probléma nélkül, néha alvás közben is - ez sosem volt vicces, inkább próbálj meg csak egy pihentető szunyát beiktatni. Írtak nekem valamit, amitől egy pillanatra le is blokkoltam. Majd felszabadult egy olyan információ tömeg, amivel úgy éreztem, elég sokáig eljátszottam, és a végére született egy válasz is. Az üzeneteink mellett ott van, mikor is írtuk őket. Az Ő szösszenete és az én válaszom mellett ugyan az az időpont állt.
-AZ IDŐ RELATÍV- Még Einstein sem kell hozzá, hogy ezt értsd :)
Az emberek rosszul mérik az időt - egyetlen mérték van, az átélés sebessége.
/Karinthy Frigyes/
