Új kor

Amikor a metrón elkap, és a napokban kísért:

Jöhetne egy új kor
Amikor nem kapunk frászt az aggodalomtól,
Amikor a daganat egy egészen egyszerű betegség,
S a diagnosztizálás után már a patikában vagy a gyógyszerért.

Lehetne már az új kor,
Ahol már szó sincsen aggodalomról,
Mert a rák semmit nem határoz meg,
Nem másítja meg az életeket.

Lehetne már az új kor,
Ahol nem úgy mennek haza a kemoról,
Hogy napokig a wc-t kell környékezni,
S pár héten belül tizen-kilóktól búcsúzni.

Itt lehetne az az új kor,
Ahol a nagybátyám viháncol;
Ahol Ő is újra a régi,
S már nincs miért az orvoshoz benézni.
/Vodka: Új kor, 2012. jan-feb. 09./